2013. július 12., péntek

Graduation

A nap legrosszabb hírei:
- 10-est kaptam, nem 12-est
- Nem kapok pólót azért, mert van Picture of the day-es legjobb képem, mert nem csak ennek a két hétnek, hanem a következő 1 hónap kurzusainak is összesítve lesz egy nyertese, és majd gondolom az kapja.
- Elfogyott a kartoffelsalat-om.

A nap legjobb hírei:
- az én examom lett a legjobb, még így is.
- A városismereti versenyben másodikok lettünk, és ezért kaptam egy stresszlabdát, meg egy tollat, de a stresszlabda agy alakú, és ezt elcseréltem egy sráccal, aki meg nyert, és pólót kapott. Agyat pólóért, korrekt. Szóval eddig még csak egy papírt szereztem, amit beválthatok pólóra, de már mindjárt lesz pólóm.
- Van még keksz, és Masha-tól kaptam névnapomra csokit. A csehek mondták, hogy Nora napjuk nekik is van, úgyhogy boldog névnapot.Kár, hogy ez 8-án volt, és ezzel teljesen összezavartak, mert én amúgy is mindig elfelejtem a  névnapom, és így sikerült teljesen összezavarni a dátumrendszeremet az agyamban. Egy pillanatra elhittem, hogy 8-án van a névnapom. Na midnegy, szóval ezt a beszélgetést hallotta, és gondolom ezért vett nekem egy adag csokit.

Ma szörföztem. igeeen a tengerben benne. nagyon király volt. Valójában fél napot gondolkodtam rajta. Irmantas és Arnold mondták, hogy mennek surfingelni graduation után. Először kiestek a szemgolyóim, amikor mondták, mennyiért, de aztán végiggondolva 1,5 óráért, felszereléssel annyira nem tűnt soknak. Eleinte megpróbáltam üzletelni, hogy adok photoshop órát, ő ad fél óra szörfidőt, de ez nem így megy sajna.
Aztán mivel úgy ítéltem meg, hogy takarékosan bántam a kajavásárlással, és még mindig van egy rakat pénzem, ez belefér. Nem mertem átszámolni magyar forintba, jobb ez így mindenkinek.

Az idő tökéletes volt. Azt hinné az ember, hogy szélcsend van, de nagyon is volt szél a vízen. ráadásul tökéletes idő volt nekünk kezdőknek. én egy 4 m^2es vitorlát vagy mit kaptam, a fiúk 4,5m^2-t.
Én már abban elfáradtam, hogy lehordtuk a partra a cuccokat (nem is gondoltam, hogy egyedül elbírom a vitorlát). Tökmenő ruci volt rajtam, olyan búváros fekete testheztapadó, tudom, hogy van rá egy szakszó, de most nem érdekel.
Az első 10 perc nehéz volt, de utána suhantam, szó szerint. Párszor beleestem, párszor fél méterre egy medúzától, majd aggódóan kérdeztem az oktatót, hogy meghalok-e, ha az ott megcsíp (ez amúgy hülye kérdés volt, mert a tenyerem volt csak csupasz, meg a nyakam, szóval viszonylag nehezen tudna megcsípni).
Mondta, hogy ezek nem bántanak, a nagy narancssárgák esetleg egy picit, de ne féljek. VAN NAGY NARANCSSSÁRGA IS???? ááá.

Mivel őstehetség voltam (höhö) megtanítottak fordulni is viszonylag hamar, és így már beljebb merészkedhettem, mert vissza tudok fordulni, és nem csak egy irányba menni. Fordulás közben baromi könnyű leesni, mert el kell lépni a középponttól, hogy a vitorlát meg lehessen forgatni, és akkor értelemszerűen nehezebb megtartani magam. Na és akkor találkoztam egy nagy narancssárga medúzával, szerencsére tisztes távolból. De attól még para volt, jóvan?

A szél az első fél órában csendes volt, éppen csak lökdösött minket, de aztán amikor már ügyesek voltunk, feltámadt, és tudtunk hasítani. Mintha hozzánk igazodott volna.
3-4 oktató is a vízben volt, és kifelé menet megdicsértek, hogy király vagyok. Nem akarták elhinni, hogy először tolom.
Amúgy érzésre az egyik gyógytornás gyakorlatomra emlékeztetett, amikor egy ilyen cuccon kell állni (lenit kép).
Akkoriban elég sokat csináltam, lehet ez segített.



Miután lehámoztam magamról a fekete rucit, a két cseh Tomas ott ültek a padon. mivel benyeltem egy kis tengervizet, irgalmatlan szomjas voltam, és hát jó csehek lévén csak sörük volt, einstandoltam az egyik sörüket.  Benyomtam egy kisdoboz  csajsört (2,3% alkoholtartam limonádéval), és akkorát böfögtem, hogy még a fiúk is zavarba jöttek :D
kegyetlenül szomjas voltam, gyakorlatilag bármit megittam volna, mostmár értem, értem, miért nem szabad inni a tengerből.

Aztán mostmár a menő ruci nélkül mentünk a vízbe panicsikolni, így már azért hidegebb volt, de még mindig kellemes. Nagyon kimerítő volt 1.5 órán keresztül tartani a vitorlát, meg felmászni a deszkára, felhúzni a vitorlát esés után, szóval áldottuk az eget, hogy kocsival jöttünk.

Este a változatosság kedvéért parti. Hamar haza akarok jönni, mert rendbe kell hoznom reggelre a szobát.
Délután kettőkör emg már megy a buszom.

Ja, a graduation, egészen mellékes a szörf mellett. Szóval ma órák helyett prezentációk voltak hivatalosan, de nekünk ez azt jelentette, hogy játszottunk, versenyeztünk a játékainkkal.
Michael, a tanárunk vett egy nagy doboz csokit. A doboz körbe-körbe mászkált, persze nálunk időzött a legtöbbet. Aztán jött a vonalkövető verseny, meg az object avoiding verseny, végül egymásnak eresztettük a robotokat, touch sensorokkal irányítottuk, és katapulttal lövöldöztük egymás robotját.

A csapatnevünk Lemonnal nagyon kreatívan Candy Girls lett.


Lorenzo robotja, és az akadályelkerülés vonalkövetéssel.

Katapultos gyilkolászás (igen, ilyen rövid kábellel nem volt vicces)
Akit eltalált a labda, az a robot kiesik, ezt a  versenyt megnyertük.

Candy Girls Team - én is egy robot vagyok szenzorokkal

Michael, a tanár, pillanatnyi állás... a vonalkövetésnél csak egy csapat volt nálunk gyorsabb
( a másik táblán is voltak még csapatok :P)



Aztán átvonultunk a common house-ba, ahol a graduation volt. kaptam szép ződ mappát benne a diplomámmal xD kár, hogy nem 12-es van beleírva, de azért így sem rossz. (továbbra sem értem, miért kellene fejből tudnom, hogy hány*hány karakteres a robot kijelzője)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése