2013. június 30., vasárnap

Ébredés

Tegnap este hatástalanítottam a mozgásérzékelőt egy túrórudis papír csomagolásával ( az 5ös pack csomagolásával), meg egy kis blútekkel. 
Elsőre nem sikerült, és amikor már majdnem elaludtam, megvakartam az orrom, és kiégette a retinámat a lámpa. De másodszorra már összejött.
Reggel lezuhanyoztam, hajat mostam, amúgy tökjól aludtam. Gondoltam, kérek az egyetlen ismerősömtől (és az egyetlen embertől, aki gyakorlatilag az egyetemen van jelenleg), az orosz csajtól, hajszárítót, de az üvegen keresztül benéztem a szobájába, és nem mertem felébreszteni az alvó medvét. Remélem, értitek ezt a finom szóviccet.
Úgyhogy a kézszárítóval szárítottam meg a hajam, de nem olyan típusúval, mint ami otthon van, hanem ezzel az airbalddel. Tök viccesen állt utána a hajam kb. 2 percig, mert ez így beszívta az összes hajam.




 Közben összefutottam a kihalt egyetemen két emberrel, majdnem elmentem mellettük, de ők kérdezték, hogy summerschoolos vagyok-e, mondtam, hogy ja. Jó, hogy nem mentem el mellettük, mert a franciák tegnap este leléptek, és mindent, amire már nem volt szükségük, nekik adtak. Beleértve 6 biciklit, kaját, piát. 
A bicikli felbecsülhetetlen érték itt, mert nem nagy ez a város, de nincs kedvem 30-40 perceket sétálni, mivel busz csak mutatóban van. Így lett, hogy 2 litvánnal, meg az orosz csajszival nekiálltunk biciklizni, és megnéztük a tengert. De ez csak egy öböl, szóval nem annyira látványos, de azért szép. A város gyakorlatilag kihalt volt, nem kellett aggódni amiatt, hogy elütnek az autósok, márcsak amiatt sem, hogy van egy autónyi szélességű kerékpárút mindenhol, és még egy autónyi szélességű járda IRÁNYONKÉNT, szóval nagyon széles az út, de mindenki tökéletesen elfér. 
A biciklik amúgy életveszélyesek :D Egyetlen olyan van, amin a  fék, a kormány és a váltó is jó. Eléggé le vannak strapálva. Nem mentünk gyorsan, így nem volt gáz a fékprobléma, sem az, hogy a kormányom keresztrúdjának nem sok szabadsági foka volt lerögzítve. Mivel emiatt úgy kanyarogtam az úton mint az ökörhúgy vagy hogy van ez a mondás, az egyik litván kihívásnak érezte, és odaadta az egyetlen működőt nekem, és kipróbálta az enyémet, aztán maradt is így, amit nem bántam annyira. 10-15 km/h-nál teljesen mindegy, milyen a bicikli, still better than walk jelmondattal röhögtünk azon aki időnként majdnem eltaknyolt ilyen-olyan okok miatt. 
Este nem szabad kerékpározni, mert LÁMPÁNKÉNT 700 DKK-ra böntethet a rendőr. És nem csak első hátsó kell, hanem oldalsó borostyánsárga (nem tom hány darab), szóval ezekkel a biciklikkel minimum 100 000 Ft-ra vágnak meg, mert ezeken semmi sincs. Vagy még többre, mindegy, este nem szabad biciklizni. Nappal is csak lassan :D

Nagyon jól kell artikulálnom, és nagy szélben nem jó beszélgetni, ugyanis olyan kellemetlen helyzetek alakulhatnak ki, mint amikor az egyik litván megkérdeztem, hogy akkor most bulgáriában nincs ivóvíz? Nem igazán hallott még magyarországról, és csak úgy tudtam neki elmagyarázni, hogy nem bulgaria, hanem hungary, hogy romania és ausztia között van. Így már legalább elképzelése volt. Amúgy durva, hogy mennyire nem tud senki senkiről semmit, pedig mindannyian európaiak vagyunk, vagy mi. Én sem tudnék minden országról kiselőadást tartani, de azt tudom, hogy kb hány ember él ott, mi a főváros, és ami legfőbb, hogy LÉTEZIK :D és van.

Rafael, a szervező még lóg nekem egy varázskártyával, amivel be tudom zárni az ajtómat, és nem egy matraccal kell ügyeskednem, hogy zárva tartsa az ajótt, ugyanis ha kívülről zárom be az ajtót, akkor kizárom magam, így csak behajtani tudom, ha még valaha vissza akarok jutni. Ígérte, hogy szerez valahogy konyhát, és wifit. Ebből már lassan csak a kártya kezd érdekes lenni, ugyanis most a litvánokon élősködünk, mert ők itt laknak a Kamjatka hotelben vagy legyen ez akármi is, de nagyjából 15 méterre van az egyetem épületétől, és náluk van konyha, meg net. És van ugye biciklijük. Mariával beállítottunk, hogy jöttünk főzni, és ha már itt voltunk, akkor laptopot is hoztunk, hogy tudjunk netezni.
Cserébe adtam a litvánnak egy bögrés levest. 

Velem egy emeleten lakik 3 görög, mint kiderült  Kétségbeesetten keresték a zuhanyzót, úgyhogy megmutattam nekik. Tök vicces nevük van: Constantinus, Stratos, Costas.

Azt hiszem, egyre összefüggéstelenebbül írok, és egyre kevésbé élvezetes olvasni, szóval bocsi. A 8 elem közül egyetlen egy sem jó, amit elhoztam a fényképezőgépbe, eddig 4-5 képet csináltam, szóval holnap/ma vennem kell elemet. A nap folyamán frissítem ezt a bejegyzést azzal a pár képpel, ami eddig van. 

Upssz, amíg én ezt írtam, a litván elmosogatott. ( a szívem mélyén azért nem bánom. úú de paraszt vagyok)

A szobatársam kizárásos alapon már csak este 9:30kor érkezhet az utolsó turnussal.  4 asztal 20 szék,és 4 gurulós szék van a szobában a 2 matrac mellett. A 4 asztal azért fontos, mert kell egy dolgozóasztal, meg egy a ruháknak fejenként. Legalábbis az én bőröndöm miatt így lenne jó. A fölösleges székeket, amik tornyokba vannak állítva meg majd kivitetem valakivel, aki erős.
de lehet megjön, és tök más elképzelése lesz arról, hogy hogyan lehetne iskolapadokból és székekből berendezni ezt a szobát. Azért nem mindegy, kivel, mivel élek 2 hétig :) szóval nem tagadom, kicsit izgulok.

A nap legjobb híre: találtam mosdót 5 méterre a szobámtól. Csak zuhanyozni kell lemennem a földszintre.

U.i.: az angoltanáromnak (Juli néni muhahaa) üzenem, hogy nem is tudtam, hogy tudok angolul. De tudok. Legalábbis most, hogy muszáj használnom. És valszeg az ő keze is benne van, ha már 3 évet tanított a gimiben.


2013. június 29., szombat

Pizsamában átszelni Európát

Nos, arról elmélkedni, hogy milyen érzés 3 órát aludni, és után 17 órát kocsikázni, úgy, hogy nem tudok aludni az autóban, bőven elég egy bekezdésen keresztül. Éééés meg is van. Ugorjunk.

este 8-ra érkeztem meg a vasútállomásra autóval (mert mindegy, mivel érkezel, a vasútállomásra kell menned). 21:45re volt találkozás megbeszélve, hogy elvigyenek embereket szervezetten az egyetemre. Mindjárt egy kellemes élménnyel indult az egész, ugyanis egyetlen dán korona nélkül vágtam neki az útnak (péntek délután ha lett volna időm se hiszem, hogy találok olyan helyet, ami nyitva van, és ad koronát). Szóval 15 euró, és valamennyi pénz kártyán.  Persze kellett pisilni, és 80 forintnyi koronát kellett szereznem. Gondoltam beváltatom a 2 eurósomat a pályaudvari boltban, mindegy, mennyit adnak érte, csak pisilhessek. A csajszi mondta, hogy ó hát úgysem válthat fémpénzt, de itt van 2 korona, pisiljek nyugodtan, semmi gond, és visszaadta a 2 eurósomat, meg egy lukas pénzt.

http://multimedia.pol.dk/archive/00326/M_nter_2_krone_326511a.jpg
kép a pénzről (álmos vagyok, tudom, hoghy hogy lehetne megcsinálni szépen, de nicns kedvem)

Közben nagybátyám is jelezte, aki elfuvarozott idáig kocsival, hogy ha már megállt, akkor ő is kihasználná a lehetőséget a pisilésre.
Azt tudni kell erről a csodaWCről, hogy úgy működik, hogy bedobom a pénzt, és kinyílik az egyszemélyes wc. Szóval nem a Manci nénin múlik, hogy fizetsz-e, hanem nem lehet kinyitni az ajtót. Van egy darab férfi, van egy darab női, egy darab pénzérme, tessék gazdálkodni. Miközben tanakodtam, a dán nyugdíjas néniktől ellestem, hogy hogy kell ezt használni. Egy ember bedobja a pénzt, elvégzi dolgát, majd nem csukja be az ajtót, hanem bemegy a másik utána, és így sokkal gazdaságosabb.
nem volt őszinte a nagybátyám mosolya, amikor felvetettem neki, hogy illegális tevékenységet kell folytatnunk, ha mindketten akarunk pisilni ÉS amúgy átöltözni, mert mindketten rövidnadrágban vágtunk neki, és amikor kiszálltunk a 10 fokba meg a szélbe, akkor annyira nem volt vicces.
Így vettem át a pizsamanacimat (amin amúgy nem is látszik, hogy pizsamanaci) egy dán kisváros férfiwcjében.

Nade nagybátyám lelépett, mert neki 23:30kor ment a kompja Norvégiába. és rám kb 2 óra várakozás várt. Kiírtam egy papírra, hogy VIA university,és a bőröndre állítottan. Gondoltam, csak ráharap valaki. Amúgy nagyon fura emberek mászkáltak. Arabok, tipikus északi fejűek vastag fekete keretes szemcsiben, de a forgalom nagyjából az ergonómia előadás részvételéhez hasonlítható, szóval 2 óra várakozás alatt láttam 10-20 embert max.
21:30kor már kissé ideges voltam, hogy lehet nem olvasták az emailemet, hogy a 21:45ös találkozási pontot akarom igénybe venni (az aznapi 3 közül), és mivel csak én egyedül igényeltem volna, így nem jön értem senki.

nade lehuppant mellém egy csaj. Mint kiderült, ő orosz, aki észtországban lakott, de most finnországba jár egyetemre. Nem tudtam feltérképezni, hogy tulajdonképpen hol lakik, meg mi van, de már attól a kérdéstől is zavarba jött, hogy megkérdeztem, mi az anyanyelve. Aztán kérdezte, hogy én kivagyok, mi vagyok, és milyen nyelven beszélek. Mondtam, hogy magyar, angol, olasz. Erre megkérdezte, hogy a magyar és az olasz rokonságban van-e. na és akkor itt kezdődött el az, hogy kiselőadást tartottam a finn magyar nyelvrokonságról. Ő mégcsak nem is hallott erről. Mondtam, hogy az alapszókincs meg blablabla, jöttünk az Uraltól. Tudtam, hogy a hal az majdnem ugyanúgy van finnül, mint magyarul. Kal - hal. Leírtam neki, de nem győztem meg. Megértem, ez lószar, még nem bizonyíték. De a későbbiekben nem akarom ezzel zaklatni asszem :D
Aztán belibbent a képbe Rafael, a lengyel koordinátor, hogy menjünk, itt a fuvar. A kocsiban csak a csomagoknak van hely, meg 2 embernek. Maria (a csaj), vonattal jött így nem tudom milyen logika alapján, de a buszra jó a vonatjegy, amivel jött (Rigából). Biztos le van zsírozva. Mivel nekem se parkolójegyem, se semmim (ami szintén jó lenne a buszra(!)), ezért engem elvitt kocsival.
Közben kiderült, hogy én vagyok az, aki az utolsó pillanatban jelentkezett, de nagyon laza volt, ráéreztem arra a furcsa humorra, amit használ, és így már nem ijedek meg mindetől amit mond. Pl azt mondta, hogy 16-an leszünk a szobában, emrt így sikerült végül. Én meg mondtam, hogy hát végülis jó, amúgy is el tudok aludni akárhol,ami nem autó. És akkor mondta, hogy csak viccelt. najó, ez így nem félelmetes, de akkor az volt.

Aztán röpke pár óra alatt körbevezetett minket kettőnket az egyetemen, a többiek szinte mind holnap érkeznek.
Azt kell erről tudni, hogy valami irgalmatlanul nagy. Olyan, mint a BME összes épülete. A folyosók kialakítása hasonló az R T H E összekötőre, csak ez 6 emeletes (hőszigetelt, fűtött), és olyan hosszú, mint a K épület leghosszabb folyosója (minimum), és ez csak egy része. Mindenhova csippentős kártyával kell bejutni, a baj csak az, hogy még nem működnek a kártyáink, hétfőtől fognak. Mindenhol érzékelővel kapcsolódik a fény, úgyhogy most is 2 percenként kalimpálok, miközben ezt írom.

A szobák.. nos a szobákról azt kell tudni, hogy ezek igazából project classroomok. Szóval olyan, mintha a csaptelep tervezéséhez adnának nekünk hármunknak egy 2* akkora szobát, mint a kármános koliszoba, és azt mondanák, hogy tessék gyerekek, használjátok, konzultáljatok, kaptok egy privát teret a csoportmunkához. És így nyilván nem annyi energiát fektetnek bele, mint mi, akiknek se helyük, se idejük, se kedvük nincs csoportban dolgozni, hanem felosztjuk, hogy ki mit csinál, és a végén összedobjuk egybe az egészet. Itt tényleg csapatmunka van.
Szóval egy ilyenben lakunk ketten (most még egyedül, mert a szobatársam nem érkezett meg, aki amúgy fogalmam sincs, ki lesz). A baj az, hogy itt is mozgásérzékelős a lámpa, ahogy mindenhol, azaz akkor is felkapcsol, ha éjjel megmozdulok álmomban mivel nem alvásra lett tervezve a szoba. de szerencsére le tudom ragasztani celluxal, meg papírral a szenzort. Ja, Maria a földszinten lakik, és nincs reluxa a panorámaablakán.  Az enyémen szerencsére van.

A szobával szinte teljesen elégedett vagyok, de csak részben.
+  Közel van az egyetemhez, mert gyakorlatilag az egyemben lakom (mekkora poén lenne az audmaxban csövelni)
+ két személy lakik együtt, nem 120-an lakunk, szóval tökjó.
+ tágas, van konnektor, asztalok székek minden

- a szobám a 3. emeleten van, és A zuhanyzó a földszinten. Azt hiszem, ez az egyetlen de nem elhanyagolható negatívum. Miért nincs az emeletemen zuhanyzó? van a BME.n akár EGYETLEN használható zuhanyzó? nincs. Ez full modern, tök tiszta.
Rengeteg közösségi hely van, de nem kollégiumnak lett tervezve. De legalább olcsó a szállás. Örülök, hogy nem hotelbe kértem magam. (igen mátyásdóra, ez most neked szól :P de neked legalább lesz hűtőd meg minden finomságod. Nekem is lesz, ha ellopok egyet, ami a folyosón van, és valamelyik szerencsétlené, aki épp most diplomázott, és már hazautazott)

A holnapi nap szabadnap, bejárom az öblöt, a kis ösvényeket, amiket berajzoltak a térképemre. Mivel többnyire konzerveket hoztam, meg porkajákat, így valami konyhát is keresek, ami kicsit komolyabb, mint amit eddig találtam. (egy mikró, egy kávéfőző, és egy fénymásológép(!)).

Remélem, csinálok pár jó képet, vagy csak képet.
Jóéjt


2013. június 28., péntek

Kedd éjjel:
Dóri felveti, hogy igazából vannak még helyek arra a dániai útra, amire ő megy és június 17 volt a jelentkezési határidő, és írták, hogy aki péntekig jelentkezik, az mehet.

Szerda reggel:
Elintéztem az összes papírmunkát az egyetemen, mindent lepecsételtettem, aláírtam, aláírattam, bescanneltem, elküldtem.

Csütörtök este:
A dánok nem sietnek, nem írtak még mindig. A vérnyomásom viszonylag magasan.

Péntek reggel:
Totális háború köztem és a kommunikációs eszközök között. Gyakorlatilag csak füstjelet nem küldtem nekik. Miután már fél Dánia tudta, hogy mi bajom van, megszereztem a szervező telefonszámát. A telefont persze nem vette, de írtam neki sms-t.

Aztán pár óra múlva egy sms: Everything is fine, You will get later mail from us.

Szombat este/éjjel 3kor a nagybátyámmal indulunk, aki ÉPPEN most ÉPPEN arrafelé megy, kidob Horsensnél, és megy tovább Norvégiába, ahol nyaral vagyis inkább telel 2 hetet. Visszafelé meg felvesz, és hazavisz.

Mit fogok csinálni?

Lego robotot programozni JAVA nyelven, a kurzus angolul fog zajlani. Szerencsére nem kértek nyelvvizsgát, mert olyanom nincs. Egyszerűen csak beírtam nagyképűen, hogy a nyelvtudásom intermédiet.

Miért jó ez nekem?
Ingyenes a kurzus, mivel el tudom fogadtatni ezt egy 5 kredites tárgyként. Amúgy több 100 euró lenne. JAVA-ban még nem programoztam, de c#-ban igen, és hasonlítanak. Viszonylag. Egyesek szerint. Szóval kaland lesz megtanulni ilyen körülmények közt egy másik programozási nyelvet. Dániában még sosem voltam, és nagggyon kíváncsi vagyok már. Remélhetőleg valami angol tudás is ragad rám. 



Nagyobb térképre váltás